Belépés

Képzéskereső

Képzők

E-learning képzők

E-learning képzések

Aktuális ajánlatok

E-learning fejlesztések

Rendezvének, konferenciák

Támogatási lehetőségek

Jogszabályok gyűjteménye

Oktatási kisokos

E-learning kisokos

Oktatási kisokos

Alapfokú művészetoktatási intézmény:

Legalább hat és legfeljebb tizenkettő évfolyama van, ahol művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető.

Állam által elismert szakképesítés:

Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés.

Általános iskola:

Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik, a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít.

Belső képzés:

A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés.

Bemeneti kompetencia:

A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemek összessége.

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat:

Olyan orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a szakmai képzésre jelentkezõ testi adottságai és egészségügyi állapota alapján képes-e felkészülni a választott szakképesítés birtokában ellátható munkatevékenységre, képes-e azok elvégzésére és annak során nem kerül-e veszélybe egészsége [A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 67. § (3) bekezdése szerint].

E-learning:

Legegyszerűbb megfogalmazásban olyan távoktatás-távtanulást jelent, amely elektronikus úton valósul meg.

Elméleti tanóra:

A képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége.

Elõírt gyakorlat:

A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek idõtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Első szakképesítés:

Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít.

Esti oktatás:

Az az iskolai képzési forma, ahol a a tanórai foglalkozások száma eléri a Kt. által meghatározott kötelező tanórai foglalkozások ötven százalékát.

Eszköz- és felszerelési jegyzék:

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma.

Feladatcsoport:

A szakképesítés feladatprofiljának legnagyobb egysége, a munkatevékenység során végzendõ feladatok célszerûen csoportosított halmaza.

Feladatprofil:

A szakképesítés megszerzése birtokában betölthetõ munkakörben elvégzendõ feladatok célszerûen csoportosított listája.

Felnőttképzési Akkreditáló Testület ( FAT):

Az akkreditációs tanúsítvány kiadásra jogosult testület, melynek alapja az akkreditációs eljárás lefolytatása. az akkreditációs tanúsítvány négy év elteltével veszti érvényét.

Felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása:

Felnőttképzési intézmények tevékenységük és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásuk megkezdésére kizárólag akkor jogosultak, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. a nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik, és 4 évig érvényes. Ezek az intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján akkreditálásukat kérhetik. Az intézményi akkreditáció célja - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.

Felnőttképzési szerződés:

A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt, melynek a felnőttképzési törvény által meghatározott elmeket kell tartalmaznia.

Fenntartó:

Az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, a közoktatási intézmény működéséhez szükséges, törvény áltatl meghatározott feltételekről gondoskodik.

FEOR/Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere:

Az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti. A foglalkozások hivatalos azonosítására szolgál.

Gimnázium:

A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik (középiskolai nevelés és oktatás). Általában négy évfolyama van, a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be, de működnek hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumok is.

Gyakorlati foglalkozás:

A képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.

Gyakorlati képzést szervezõ:

A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeit biztosító, a gyakorlati képzést megszervezõ és folytató szakképzõ iskola vagy gazdálkodó szervezet.

Gyakorlati vizsgatevékenység:

A szakképesítés birtokában végezhetõ munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellezõ tevékenység a szakmai vizsga során.

Interaktív (számítógépes) vizsgatevékenység:

Általában számítógép használata mellett végzett vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét elõre meghatározottan befolyásolja.

Intézmény-akkreditáció:

A felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.

Írásbeli vizsgatevékenység:

A szakképesítés birtokában végezhetõ munkatevékenységgel azonos, vagy azt pontosan modellezõ, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményezõ tevékenység a vizsga során.

Iskolai elõképzettség:

A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség.

Iskolai rendszerû szakképzés:

A közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképzõ iskolákban, illetõleg a felsõoktatási törvényben meghatározott felsõoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevõi a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetõleg hallgatói jogviszonyban állnak.

Iskolarendszeren kívüli képzés:

Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Kompetencia:

A felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

Központi program (tanterv):

Miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerû képzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez.

Levelező oktatás:

Az az iskolai képzési forma, ahol a a tanórai foglalkozások száma eléri a Kt. által meghatározott kötelező tanórai foglalkozások tíz százalékát.

Mesterképzés:

Olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket - a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával - mestervizsgára készítenek fel.

Mestervizsga követelményei:

A szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban meghatározott dokumentum, amely a mestervizsgának a gazdasági kamara által - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza.

Második és további szakképesítés:

Minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek; nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben - jogszabályban meghatározott körben - szerezhető szakképesítés.

Módszerkompetencia:

A munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemzõ, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minõségét leíró ismérvek.

Modul:

Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.

Moduláris rendszer:

Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

Modultérkép:

Az egyes szakképesítések - szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történõ kapcsolódásait tartalmazó dokumentum.

Nem formális tanulás:

A munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.

OKJ/Országos Képzési Jegyzék

Az állam által elismert szakképesítések jegyzéke.

OKJ szám/szakképesítés azonosító száma:

Az új OKJ szerint 15 számjegyből áll:

1-2. számjegy a szakképesítés szintje
3-5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe
6-7. számjegy az azonos szintû és tanulmányi területû szakképesítések sorszáma
8. számjegy az alap-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem,
9. számjegy a rész-szakképesítést jelzi: 1 = igen, 0 = nem,
10. számjegy az elágazást jelzi: 1 = igen, 0 = nem,
11. számjegy a ráépülést jelzi: 1 = igen, 0 = nem,
12-13. számjegy a rész szakképesítés vagy az elágazás vagy a ráépülés szintje,
14-15. számjegy az azonos szintû rész szakképesítés, elágazás és ráépülés sorszáma.

A korábbi (2003-as) OKJ 8 számjegyből áll:

1-2. számjegy a szakképesítés szintje,
3-6. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe,
7-8. számjegy az azonos szakképesítési szinten és tanulmányi területen belüli sorszám.

I.-II.-III. = az azonos elnevezésû, de különbözõ szakmai szintû szakképesítések jelölése (a legmagasabb szint az I.).

Pályaalkalmassági követelmény:

A szakmai képzésre jelentkezõ egyéni képességeivel és személyiségével szemben támasztott feltételek, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, illetve amelyek birtokában képes a választott szakképesítéssel betölthetõ munkakör megfelelõ ellátására [A Kt. 67. § (3) bekezdése szerint].

Program-akkreditáció:

A képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.

Saját munkavállaló képzésének támogatása:

A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja.

Szakiskola:

Többnyire kilencedik-tizedik és az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van.

A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, tizedik évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik.

A szakképzési évfolyamokon - az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a középiskola utolsó évfolyamának befejezéséhez vagy az érettségi vizsga letételéhez nem kötött szakképzettségek körében - a szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik.

Szakképesítések köre:

Az állam által elismert szakképesítések olyan nagyobb csoportja, amely, a benne lévõ szakképesítések megszerzésére irányuló képzés szabályozottsága szerint, azonos jellemzõkkel rendelkezik.

Szakmai alapképzés:

A szakképesítés megszerzésére felkészítõ folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismereteinek megszerzésére irányul.

Szakmai ellenõrzés:

A szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történõ visszacsatolása történik meg.

Szakmai elõképzettség:

Szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza.

Szakmai alkalmassági követelmény:

A képzésre jelentkezõ számára meghatározott követelmény, amelynek vizsgálata alapján megállapítható, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez szükséges optimálisan kifejleszthetõ képességekkel [A Kt. 67. § (3) bekezdése szerint].

Szakmai ismeretek:

A munkatevékenység során közvetlenül alkalmazott, a mûveletek sorrendjére, technológiai szabályokra, a mûveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök egymásra gyakorolt hatására, az összetettebb eszköz- és forráshasználatra, az alkalmazott számszerû paraméterekre és minõségi jellemzõkre vonatkozó adatok, információk. A szakmai ismeret alkalmazási típusainak meghatározásához az önállóságot, a gyorsaságot, az eredményességet kell vizsgálni, és az ismeret alkalmazását e három szempont együttes mérlegelése után kell minõsíteni.

Szakmai készség:

A szakképesítésre jellemzõ munkatevékenységben való gyakorlottság magas szintjét jelenti.

Szakmai kompetencia:

A szakképesítésnek megfelelõ munkafeladatok elvégzésére való képesség, alkalmasság.

Szakmai követelménymodul:

A szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítés esetén annak egésze. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját.

Szakközépiskola:

Érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. A kilencedik évfolyamtól kezdődően szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat. a középiskolai nevelés-oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik, illetve meghatározott esetekben a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be.

Szakmai és vizsgakövetelmény:

A szakképesítésért felelõs miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum.

Szakmai modul:

A szakképzés olyan önálló tananyagegysége (szakasza), amelynek a megkezdéséhez elõzetesen meghatározott feltételek szükségesek, és befejezésekor mérhetõ a teljesítmény.

Szakmai tantárgy:

A szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában (tantervében) elõírt tantárgy.

Szakmai vizsga:

Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére szervezett állami vizsga.

Személyes kompetencia:

Azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elõsegíti, illetve lehetõvé teszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését.

Szóbeli vizsgatevékenység:

A szakképesítés megszerzése révén végezhetõ munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellezõ, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzõen szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során.

Tankötelezettség:

A Magyar Köztársaságban minden gyermek tanköteles:

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.

Társas kompetencia:

A munkatevékenységben résztvevõkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggõ cselekvéseket, különösen az együttmûködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzõk.

Távoktatás ill. nyitott képzés:

Felnőttképzés forma, amely olyan sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg.

Tudásközpont:

Az adott statisztikai és fejlesztési régióban a kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő intézmény, amely a kereslet megteremtésével és szolgáltatásaival segíti a tudás, a kutatási eredmények gazdasági életben történő hasznosulását,

Tulajdonságprofil:

Azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, módszer-, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek birtoklása révén a személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére.

Vizsgadíj:

A vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülõ, a feladatra elszámolható, mûködési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada.

Vizsgafeladat:

Tartalmazza a [írásbeli, interaktív (számítógépes) gyakorlati, szóbeli] vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni.

Vizsgarész:

A követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsgafeladat(ok)ból és ehhez rendelt vizsgatevékenység(ek)bõl áll. egy követelménymodulhoz több vizsgarész is rendelhetõ.

Vizsgaprogram:

Az a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza a vizsgázó adott szakmai vizsga letétele érdekében elengedhetetlen megjelenési kötelezettségeit, annak idõpontjával és helyszínével együtt.

Vizsgarend:

A vizsgaszervezõ által készített azon dokumentum, mely alkalmas a szakmai vizsga, a szakmai vizsgarészek egyértelmû azonosítására, és bemutatja a vizsgatevékenységeket, azok sorrendjét és idõpontját.

Vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat:

Az a vizsgabizottság által elfogadott dokumentum, amely tartalmazza azokat az adott szakmai vizsgára vonatkozó szabályokat, amelyek a jogszabályi kereteken belül meghatározzák az adott szakmai vizsga lebonyolítása során a bizottsági tagok között kialakított munkamegosztást, ellenõrzési felelõsséget. Tartalmazza továbbá a vizsga lebonyolítása során a helyi sajátosságokat figyelembe véve kialakított minden olyan rendelkezést, amely a vizsgázó és a vizsgaszervezõ számára egyértelmûvé teszi az adott vizsga lebonyolításának körülményeit.

Vizsgáztatási díj:

A vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság munkáját segítõ szakértõket megilletõ díjazás.